Ismét egy újabb nap eme szép országunkban. Ma boldogan keltem fel, azzal a gondolattal, hogy ma végre egy olyan dolog teljesül amire régóta vártam, de mégse egy olyan hűha dolog. Azt hittem, hogy könnyebb lesz a dolog, de tévedni emberi dolog... Azt hittem, hogy ma végre állást kapok vagy valami olyasmit, de reménytelen helyzetem most sem változott... Lehet, hogy ez olyan nagy kérés? Vagy túl sok az elvárásom? Nem tudom a válaszokat, de mintha régebben amikor kicsi voltam mindig, csak azt hajtották volna, hogy " magamnak tanulok". Ennek megfelelően tanultam is, de nem azért, hogy ne találjak munkát...

Megosztás a facebookon